Három éve vettünk egy telket, hogy építünk egy házat rajta. Azon a helyen, ahol 15 éves korom óta elképzeltem. Azonban az élet - és a 'válság' - nem úgy hozta, hogy bele is kezdjünk. Most - két év keresgélés után - 5 házzal a telkünk mellett találtunk egy kis takaros házat. 70nm + felső szint (ami még nincs kész), 300nm telek, kerekes kút, vízteres kandalló, padlófűtés... Szomszédok viszonylag távol, nagyvárostól 10km-re, idilli csend és nyugalom. Igaz a garázs csak egy autónak elég - 30nm, tehát pont kevés kettőnknek. A házban is van mit tenni bőven, de hozzá kell tegyem, hogy ezeket a munkákat csak a mi igényeink diktálják, nem az, hogy javítani, cserélni kell, hiszen a ház mindössze négy éves. 2008-ban épült.

Tökéletes választás, ahhoz, hogy 3-4-5 évre bevackoljunk, hogy ez idő alatt összegyűjtsünk annyi pénzt, amiből fel tudunk építeni egy házat. Tökéletes választás, ahhoz is, hogy gyerekeket vállaljunk, még úgy is, hogy a tetőtér nincs kész. Most 54 négyzetméteren lakunk, egy lakóparki lakásban 1 szoba + nappali-konyha-étkező. Ide nem jöhet gyerek. Pláne nem a legfelső emeletre, a másodikra - hogy nap, mint nap cibáljuk gyakorlatilag 3 emeletet a teremgarázsból.

Most adott a feladat: el kell, hogy adjuk a lakást, hogy abból ki tudjuk fizetni a maradék hitelt és kipótoljuk a pénzünket az új házra.

Ott pedig meg kell tervezzünk mindent aprólékosan: mit, miből, hova, mennyiből és mikor? Nem lesz könnyű menet, de van fél évünk, ötleteink, álmaink és nem kevés tapasztalatunk. 7 év után újra lehet tervezgetni, építgetni, szépítgetni és nem keveset idegeskedni.

Hajrá!